Itt jártunk – 2009.05.09. – Pécs – Zselés technikai képzés

Soron következő vidéki tanfolyamunk helyszíne Pécs volt, amit izgalommal vártam, hiszen a többihez képest is szokatlanul gyorsan betelt a tanfolyami létszám és még ezután is többen kerestek telefonon, hogy nem férnének-e be mégis. Ezúton is elnézést kérek tőlük, de a kis létszámú oktatás híve vagyok és ezen a jövőben sem szeretnék változtatni, hiszen ezeket a gyakorlati ismereteket nagy létszám eseten nem lehet megfelelő minőségben átadni.

Ismét úgy szerveztük az időbeosztásunkat, hogy a tanfolyam előtt egy nappal lemenjünk, így tudunk egy kicsit ismerkedni a várossal és nem is olyan fárasztó, hiszen a tanfolyam reggelén nem kell hajnali 4 órakor kelni ahhoz, hogy időben odaérjünk. Emiatt a pénteki nap egy kicsit sűrűre sikeredett, hiszen fél 3-kor még Pesten dolgoztunk az OKJ-s csoporttal. Most csináltak először 10 körmön tip UV francia porcelánt és mivel még nagyon a tanfolyam elején vagyunk ezért elcsúsztak az idővel. Bár már előre mindent gondosan összekészítettünk, hogy minél korábban indulhassunk, mégis a tervezett 4 óra helyett csak 6 óra után sikerült elindulnunk.

Utunk nagyon szép vidéken vezetett keresztül, először a dunapartot csodálhattuk meg a naplementében, majd a Mecseket szeltük keresztül. Bár az ismerősök rémhírekkel láttak el a 6-os úttal kapcsolatban, szerencsére nagyon jól tudtunk haladni, így ½ 9-kor már Pécs közelébe jártunk. Pécsen eddig csak egyszer jártunk, kb 6 éve, amikor elhoztuk a kutyusunkat a tenyésztőtől. Azóta az édes kis csöppségből nagy cula cseperedett, de a tökélyre fejlesztett spániel nézésének még mindig nem tudunk ellenállni.

Pont mikor beértünk a városba eszembe jutott, hogy mégis otthon hagytunk valamit. Ez pedig a kamera állványa volt, ami nélkül a kivetítés problémás lett volna. Mentő ötletként eszünkbe jutott, hogy megkérdezzük a panzió recepcióján, hátha tudnak nekünk kölcsönözni egyet, de sajnos nem volt nekik sem, így aznap este ez ügyben már nem tudunk semmit intézni.
Bár már elég késő volt a városnézést nem szerettük volna kihagyni, így 11 óra körül elindultunk felderíteni a környéket. A sötét ellenére nagyon tetszett a város azon kis része amit bejártunk, sétánkat azonban lerövidítették az utcákon randalírozó részeg fiatalok.

Reggel első utunk az egyik hipermarketbe vezetett, hogy a reggeli mellett a kameraállványt is beszerezzük. A választékot 1 db tette ki, a maga teljes 20 centis magasságával, nem épp tökéletes választás, de a szükség nagy úr, így megvettük a hatalmas darabot. Bár minden teremfoglalásnál többször elmondjuk, hogy milyen tanfolyam lesz és milyen elvárásaink vannak az asztalokkal és székekkel kapcsolatban, mindig félve lépünk be a terembe. A mostani helyszín, a Márton Áron szakkollégium volt, ami Pécs külvárosi részén fekszik. Az egyeztetések ellenére az asztalok egy kicsit magasabbak és szélesebbek voltak a kelleténél, de azért szerencsére tudunk dolgozni rajtuk.

A tanfolyam a már jól bevált menetrend szerint zajlott, a nap első részében én mutattam be különböző technikákat, ami közben megbeszéltük az egyes munkafolyamatokhoz kapcsolódó kérdéseket és problémákat. A nap második felében pedig a lányok az időközben megérkezett modelleken gyakoroltak, ki-ki a saját beosztása szerint. Volt aki a rövid franciát szerette volna gyakorolni, volt aki körömágyhosszabbított stilettot és volt aki emellé még egy kis csillámot és törtkagylót is csempészett a körömbe. Sajnos a nap ismét nagyon hamar eltelt és a lányok ügyesek voltak, így nem maradt más hátra, mint az oklevelek kiosztása és a búcsú.

Gyors pakolás és rendrakás után elindultunk hazafelé, ahol nagyon koncentrálnom kellett a 6-os úton lévő 123-as kilóméterkőre, mert lefele úton már megfigyeltem, hogy ott található a filmből is ismert vagy legalábbis megtévesztően hozzá hasonló Üvegtigris bódé, amit mindenképpen le szerettem volna fényképezni. Mivel az út másik oldalán volt, ezért csak az utolsó pillanatban vettem észre és bár azonnal elkattintottam a fényképező gépet sajnos a szomszéd házat sikerült lefényképeznem. A forgalom tekintetében visszafele sem volt okunk panaszra, hiszen hamar hazaértünk bár még előttünk állt a kipakolás és rendrakás, amit a pénteki óra után elspóroltunk.

Remélem sikerült a tanfolyamon résztvevőknek hasznos dolgokat átadnom és nem bánták meg, hogy a szombati napjukat velünk töltötték.

Következő állomásunk Szombathely lesz, ahol fejlesztünk egy kicsit, mivel minden technikai tanfolyamon elhangzik, hogy mikor lesz díszítő képzés is, ezentúl úgy tervezzük, hogy a vidéki képzések két napból, egy technikai részből és egy díszítő napból fognak állni.