Sok tanuló és leendő tanuló szokott érdeklődni tőlem az OKJ-s vizsgákkal kapcsolatban. Nekik és persze minden, a szakmánk iránt érdeklődőnek készítettem ezt a rövid beszámolót a legutóbbi vizsgánkról.
A napokban fejeződött be az őszi tanfolyamunk, amely nemcsak a tanulók, hanem részünkről is nagyon sok figyelmet és munkát igényelt, hiszen ez volt a 2007 telén bevezetett új OKJ-s szabályok alapján az első modulrendszerű képzésünk. A új szabályozás nagyon sok, szerintem hasznos és kevésbe hasznos dolgot hozott be a szakképzésbe, úgymint gépi pedikűr, számviteli ismeretek, munkavédelem, uv porcelán, henna és számítástechnika, hogy csak néhány dolgot említsek. Bár az előző képzéseken is magas óraszámmal oktattunk a sok új követelmény miatt ezt tovább kellett emelni, így már koránt sem beszélhetünk egy rövid, 2-3 hónapos tanfolyamról. A tanfolyam végül majd 8 hónaposra sikerült, néhány ünnepnap kivételével hetente két alkalommal. Bár igen fárasztó volt, szép időszak áll mögöttünk és mint ahogy a vizsgaeredmények is igazolják, megérte.
Az új rendszerben kötelezővé tették a modulzáró vizsgákat, amelyek nálunk nem okoztak változást, hisz ezelőtt is, minden vizsgatevékenységből un. próbavizsgát tartottunk, így csak az elnevezés változott. A modulzáró vizsgákat szigorúan vesszük ugyan úgy, ahogy a szakmunkás vizsgán, írásbeli feladattal és tételhúzással. Miután mindenki sikerrel teljesítette a modulzáró vizsgákat, bátran nekivághattunk az éles vizsgáknak is.
2009.04.20. Írásbeli vizsganap
A szakmunkásvizsga első napjára, az írásbeli vizsgára egy közeli szakközépiskolában béreltünk termet, hiszen a 10 fős oktatótermünkben 18 főt nem tudunk vizsgaképesen leültetni.
Itt munkavédelemből, tűzvédelemből, környezetvédelemből és elsősegélynyújtásból kellett a lányoknak írásban számot adni a tudásukról. A feladatlapokat központilag a minisztériumban készítik és a vizsga megkezdéséig egy lezárt borítékban őrzik, ilyenkor mi is izgulunk, hogy vajon milyen kérdéseket kapunk. Az írásbeli vizsga 30 percig tart, így az első vizsganapot hamar be is fejeztük.
2009.04.24. Gyakorlati vizsganap
A második vizsganap a gyakorlatról szólt, melyen mindenkinek pedikűrből egy idegen modellen diagnosztizálást kellett végeznie, majd a saját modelljén el kellett végezni a kihúzott feladatot, ami az alábbi lehetett: kézi pedikűr, kombinált pedikűr vagy gépi pedikűr. Bár annak ellenére, hogy most már írásban is lefektetett követelmény, hogy olyan modellt kell hozni a vizsgára, akinek a lábán legalább egy speciális probléma megtalálható (tyúkszem, benőtt köröm, gombás köröm, sarokrepedés) a vizsgabiztosok nagyon megdicsérték a lányokat, hiszen a legtöbb modellen legalább két, de akár három speciális probléma is előfordult. A pedikűrös oktatónknak, Ildinek köszönhetően a lányok nemcsak bátran bevállalták, de szakszerűen el is tudták végezni a kezeléseket. A munkák értékelése után gyorsan átrendeztük a termet a műkörmös feladathoz. Itt mindenki két tételt húzott, egyet kézápolásból (hagyományos vagy francia manikűr díszítéssel) és egyet műkörömből (épített francia porcelán, tip uv francia porcelán, tip zselé üvegszál, épített francia zselé üvegszál). A modell egyik kezén a kézápolás tételt, a másikon pedig a műköröm tételt kellett elvégezni. Az erre megadott 2 és ¼ óra mindig szűknek bizonyul, ezért az utolsó ¼ órában folyamatosan mondtuk az időt, nehogy a lányok kifussanak belőle. Végül mindenki időben befejezte a munkát és megkezdődhetett az elkészített körmök értékelése. A vizsga elnöke és a kamarai küldött is nagyon megdicsért mindenkit, mert nagyon szép munkák születtek, mind kézápolásnál, mind pedikűrnél. Ügyességüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a vizsgabizottság egyik tagja már a gyakorlati vizsgán felajánlotta az egyik tanulónknak, hogy dolgozzon az üzletében. A kiváló eredmények után egyre csökkenő izgalommal vághattunk neki a harmadik vizsganapnak, a szóbelinek. Előtte még azonban előttem állt egy nagy megmérettetés, ugyanis szombaton rendezték meg a Beauty Hungary Profik Kupája versenyt.
2009.04.27. Szóbeli vizsganap
Hétfőn reggel a lányok már ½ 8-tól libasorban a könyveiket szorongatva ültek az előtérben, holott azt mondtuk nekik, hogy ½ 9-re jöjjenek. Úgy látszik nem tudtak otthon ülni és jobbnak látták, ha a rázósabb tételeket még átbeszélik a vizsga előtt. Miután a vizsgabizottság összes tagja megérkezett, pontban 9 órakor, rövid tájékoztató után megkezdődött a szóbeli vizsga, ahol orvosi tárgyakból, anyagismeretből, üzemeltetésből húzott tétel alapján szóban kellett felelni, illetve számítógépen kellett néhány feladatot elvégezni. Bár a tanulók egymást közt már reggel felosztották a sorrendet, a vizsgabizottság úgy döntött, hogy bátorságsorrend helyett névsorban jöjjenek. Ez alól csak ez egyik kismamánk volt kivétel, aki engedélyt kapott rá, hogy elsőként vizsgázhasson. Mivel mindenki lelkiismeretesen felkészült az utolsó napra, ezért gyorsan tudtunk haladni és az immár újdonsült kolléganők ½ 3 körül már a kezükben tarthatták a frissen megszerzett bizonyítványukat. Az eredmények magukért beszéltek, hiszen a 18 tanulóból mindenki ötöst kapott, a „legrosszabb” eredmény is 85% felett volt, a két legügyesebb tanulónk pedig 97% felett teljesített, a csoport átlaga pedig 95% lett. Már emiatt is nagyon büszkék voltunk rájuk, mégis külön örömmel töltött el mindenkit, hogy amellett, hogy általános dicséretben részesült mindenki, a vizsgabizottság külön kiemelte az orvosi tárgyakban nyújtott kimagasló eredményeket. Miután a lányok megköszönték a vizsgabizottság munkáját, a bizonyítványok mellé mindenki átvehette az ajándék díszítő tanfolyamra invitáló kupont. Zárszóként pedig néhány jó tanácsot kaptak útravalóul a tanároktól és a vizsgabizottság tagjaitól is.
Ezúton is szeretnénk megköszönni a vizsga elnökének Szathmáry Felíciának, a kamara küldöttének Marnitzné Gál Enikőnek és a MIOK képviselőinek a segítségét a vizsga során. Köszönjük a felkészítő tanárok, Rózsa Ildikó és dr. Szántai Károly, lelkiismeretes munkáját.
Itt még nem búcsúzkodtunk nagyon, hiszen szokásunkhoz híven, másnap a csoportot és az oktatókat is vendégül láttuk a Trófea étteremben a banketten.
2009.04.28. Bankett
Kedden, bár időben indultunk, a budapesti dugónak köszönhetően picit késve érkeztünk meg az étterembe, így már néhányan előttünk ott voltak a csoportból. Miután mindenki befutott( két tanuló sajnos nem tudott eljönni), az ünneplést koccintással és a jól megérdemelt oklevelek kiosztásával kezdtük meg. A hagyományokhoz híven Ildi mindenkinek hozott egy szál rózsát és következett az est egyik legizgalmasabb pillanata, a vájt vésők kisorsolása. A sorsolásra azért volt szükség, mert azt mindig a három legjobb osztályzatot elérő tanuló kapja, de mivel most mindeki 5-ös volt pedikűrből, a független sorsoló szerepét Szántai doktor úrra osztottuk. Bár egyesek szerint bunda volt a dologban 🙂 (többen is pályáztak a „csodaszerszámra”) a nyertesek nagyon örültek, hogy máris bővült az alapkészletük.
Mi sem maradtunk meglepetés nélkül, Ildi és én is kaptunk egy-egy kupát munkánk elismeréseként, Szántai doktor úr és a párom pedig egy-egy üveg gravírozott borral lett gazdagabb. Az idézetek mindannyiunk szemébe egy kis könnycseppet csaltak, hiszen a lányok nagyon találóan választottak és akármilyen hosszú is volt a tanfolyam, sajnáltuk, hogy véget ért.
Az est hátralevő része jóízű falatozással és az elmúlt időszak jópofa sztorijainak felidézésével telt. A legkitartóbbakkal ½ 12-kor hagytuk magukra az amúgy társaságunkkal nagyon türelmes pincéreket, akik nyugodt mosollyal tűrték, hogy felforgassuk a számunkra biztosított különtermet.
Reméljük, hogy a lányokat sikerült olyan tudással útnak indítanunk a szakmai életben, amivel eredményesen veszik fel a versenyt ezen a sok kitartást és tanulást igénylő pályán. Az étteremben azt ígérték, hogy 1 év múlva osztálytalálkozó – mi biztos ott leszünk!