Itt jártunk – 2011.02.13. – Nyíregyháza – Szabolcs Kupa

Január elején felkérést kaptam, hogy a nyíregyházi Szabolcs kupán a építő versenyszámokban részt vegyek a zsűri munkájában. Örömmel vállaltam a felkérést, így a vasárnapomat rögtön ki is húztam a naptáramban. Bár a versenyzők nagyon korán kezdik a munkát, a zsűri tagok egy picit tovább aludhattak, mivel dél körülre kellett leérnünk. Barsi Mónival, aki a díszítő kategóriában zsűrizett abban maradtunk, hogy együtt utazunk, így ¼ 10kor felvettük őt és az irány Nyíregyháza felé vettük. Bár vittem magammal az útra egy csomó dolgozni valót, végül elbeszélgettük az időt, így a munka itthonra marad. Mire megérkeztünk a díszítősök már a vége felé jártak, az építősök pedig izgatottan várták, hogy végre kezdődjön az ő versenyszámuk. Mint mindig, a körmös verseny mellett fodrász és kozmetikus versenyi s zajlott, bár ott ½ óra – 1 óra volt egy versenyszám, így sokkal gyorsabban pörögtek az események.
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójának tiszteletére a verseny jeligéje a „Csodálatos dallamok” volt. Nagyon sok ötletes munka született, a témából kifolyólag többen is megjelent a zongora és a hangjegy motívum.
Gyors zsűrizés után elindult az építő versenyszám, ahol zselé és porcelán kategóriában lehetett indulni.
Picit meglepődtem, hogy ilyen kevés induló volt, főleg a porcelános versenyszámban, de ettől függetlenül izgatottan vártam a zsűrizést, most kivételesen az asztal másik feléről.
Sajnos a zsűrizésre picit rövid időt szántak a szervezők, így volt egy kis csúszás, de nagyon ügyesen megoldották, a kategóriák kihirdetésének felcserélésével.

Az eredmények:

Díszítő:
1. Sebestyén Ágnes
2. Szabó Nikoletta
3. Kovács Erika

Porcelán:
1. Bán Nikoletta
2. Schmidt Réka
3. Vincze Lilla

Zselé:
1. Lakatos Zsuzsa
2. Csorba Nikoletta
3. Kozma Krisztina

Minden versenyzőnek gratulálok a részvételért és az elért eredményéért!

Még mielőtt végérvényesen elindultunk volna Budapest felé, meglátogattuk az egyik nyíregyházi törzshelyünket, ahol pár kellemes percet töltöttünk el két Chocoloco és egy Walking Zombie társaságában. 🙂
Hazafelé már kevésbé forgott a nyelvünk, mert a hosszú nap kezdte éreztetni a hatását, sokkal lassabbnak tűnve, de 21 óra körül végül szerencsésen és fáradtan hazaérkeztünk.