Itt jártunk – 2010.03.13. – Budapest – Cesars Big Day

Immáron harmadik alkalommal került megrendezésre a Cesar’s Secrets egész napos rendezvénye, a Big Day, idén először azonban nem csak a névadó állított standot, hanem néhány más forgalmazó is csatlakozott hozzájuk: a Gehwoll, a Master Nails, a Nailpro és a SzépvilágExtra kiállítóként, a NailArtists és a Young Nails pedig előadóként is közreműködött.
Idén először nem csak egyénileg, hanem csapatban is próbára tehették magukat a versenyzők. A februári Szabolcs Kupa után elkezdtem a felkészülést az egyéni versenyre, ahol körömágyhosszabbított köröm volt a kiírásban, de mivel nem sok időm jutott a gyakorlásra, ezért bár nagyon érdekes lett volna kipróbálnom magam a csapatversenyben, megfelelő felkészülés nélkül nem akartam bevállalni. Egy ilyen csapatversenynél az ember már nem csak saját magáért fele, hanem a csapattársaiért is és nem szerettem volna úgy elindulni, hogy mások eredményét is veszélyeztetem azzal, hogy nem készültem fel rendesen. Emellett tipporcelán versenykörmöt még soha nem csináltam és új technika révén a 2-3 hét kevés volt.
Sajnos az utolsó héten több rossz dolog is történt ami kérdésessé tette, hogy egyáltalán elindulok-e, de úgy döntöttem, hogy ha nem indulok, ezeken a dolgokon változtatni már nem tudok, talán egy kicsit elvonják a figyelmemet és utólag lehet, hogy bánnám a dolgot. Így megpróbáltam az utolsó 4 napon kikapcsolni minden külső körülményt és mindent beleadni a gyakorlásba. Ez persze szokás szerint nem sikerült, mert a pénteken elinduló OKJ-s tanfolyamra sok elintézni valóm volt.
(Igazság szerint annak ellenére, hogy mint szinte mindig, most is borzalmas volt az utolsó tréningem, mindig úgy vágok neki, hogy talán most össze tudom kapni magamat, aztán amikor a végére érek azt gondolom: na, ez megint nem lett túl jó, de talán az eddigiekhez hasonlóan szerencsét hoz majd. )
Emellett el kellett készítenem az előadásomra a bemutató körmöt és ezúton is köszönöm Fruzsinak, aki néhány nappal a rendezvény előtt a segítségemre sietett és elvállalta a modellkedést, cserébe pedig (kivételesen szerintem is 🙂 ) csudiszép körömmel, sőt még két edge körömmel is gazdagabb lett.

Az egyéni versenyzők regisztrációja 9 órakor kezdődött, de mivel kíváncsi voltam a csapatversenyre, ezért már 9 előtt ott voltunk és nézelődtünk kicsit.
A szakmai nap három helyszínen zajlott: az előadóteremben folyamatosan bemutatók voltak, az előtérben felállított standoknál vásárolni lehetett, míg az emeleten folytak a versenyek.
Az első utunk természetesen az emeletre vezetett, mert látnom kellett a verseny helyszínét – nem tudom miért gondoltam, hogy ettől majd megnyugszom 🙂
A csapatversenyben tipes porcelán körmöket kellett készíteni 1 kézen, 1,5 óra alatt úgy, hogy az első ember ragasztotta és reszelte a tipet, a második felvitte az anyagot, a harmadik pedig reszelt, polírozott és lakkozott.
Miután üdvözöltem az ismerős versenyzőket (persze szigorúan csak azokat a csapattagokat, akik éppen nem dolgoztak) a kiállítótérben is körülnéztünk, de mivel ilyenkor nem bírok magammal, visszaoldalogtam az emeletre 🙂
A csapatverseny lassan a végéhez közeledett én pedig egyre idegesebb lettem és már nagyon szerettem volna túl lenni rajta. A következő 2 óra villámgyorsan eltelt, átbeszéltük a kiírást, majd elindult a stopper: 1,5 óránk volt arra, hogy egy kéz 3 ujján elkészítsük a körömágyhosszabbított francia körmöt, 2 ujján pedig a pirosra lakkozottat. Sajnos nem sikerült minden úgy ahogy szerettem volna, de például a mosolyvonalam az előző napihoz képest nagyon jó lett, a hosszok is stimmeltek, úgyhogy a javulás miatt a verseny végén örültem, bár azt nem tudtam, hogy a többiekkel szemben mire lesz elég.

Sok időm nem volt a töprengésre, gyorsan összepakoltam és mentem az előadóterembe, mert nagyjából negyed óra múlva kezdődött a bemutatóm és még néhány dolgot elő kellett készítenem Fruzsi körmein. Csörgőné Kiss Krisztivel párban kaptunk fél órát, ezért úgy döntöttem, hogy előre elkészítem a körmöket, a díszítést pedig két körömről kihagyom és azt fogom megmutatni, miközben Kriszti porcelán virágokat készített. Remélve, hogy jön a jó idő, egy vidám, tavaszias hangulatú körmöt készítettem, almazöld és málna árnyalatban, gyöngyház porokat felhasználva, a díszítés pedig mi más lehetett volna, mint virágok. Mivel egy kicsit extrábbat szerettem volna készíteni, mint amit tőlem megszoktak, Fruzsi négy ujját „kabátgomb” szerű, nagy méretű gyöngyökkel díszítettem, amik annak ellenére, hogy féltem, nem fogják megérni a másnapot, a csütörtökön elkészített körmökön is sértetlenek voltak.
Azt hiszem, az előadás nagy sikert aratott, mert rengetegen jöttek fotót készíteni.
Miután kicsit kifújtam magamat meglepődve láttam, hogy Laura már végzett is a zsűrinél, így az épületben lévő étterembe mentünk, hogy bekapjunk néhány falatot. Még a sorbanállás közben kaptuk a hírt, hogy a zsűri 4 modellt is visszahív, mert pontazonosság van: négyen is ugyanazt a pontszámot kaptuk. Eddig viszonylag nyugodt voltam, na nem azért, mert biztos voltam a dolgomban, hanem mert tudtam, hogy a dolgok folynak a saját medrükben, de a négyes holtverseny engem is meglepett és nem tudtam hová tenni a dolgot. Az ismételt zsűrizés miatt az előadások csúsztak a keletkezett szabadidőt pedig egy kis vásárlással töltöttük ki a standoknál: vettünk újságot, csilli-villi porcelánport és persze köveket 🙂
Végre megérkezett Laura, de sajnos semmi információval nem tudott szolgálni, csak annyit tudtunk, hogy négy munka feladta a leckét a zsűrinek és hogy Tom Bachik volt az, aki a végső szót kimondta. Az előadások folytatódtak, Tom francia körmöket mutatott épített és tipes változatban, Emese és Adrienn bemutatta az új, márvány hatású porcelán porokat, Alexa és Niki akrillal díszítettek, Timi porcelánt és akrilt kombinált, Regina pedig ismét extrát alkotott: fiú modelljén a hosszú, stiletto körmöket csavarokkal és láncokkal díszítette. Ildi és Szandra is extrém ötlettel készült: bevállalós fiú modelljeiket zombiknak öltöztették. Közben Fruzsi körmeit kissé munkabaráttá varázsoltuk, kicsit rövidítettük a gyöngyöket pedig nagyméretű strasszokra cseréltük.

Lassan közeledett az eredményhirdetést, amelyhez segítségül hívták Kovács Áront, aki 3 szám eléneklésével sikeresen oldotta a hangulatot: volt itt éneklés, taps, tánc de még vonatozás is. Azt hiszem, a kevésbé táncos lábúak is egy kicsit jobb kedvre derültek, ha mástól nem, hát a látványtól.

Az eredményhirdetés a Tip-box kategóriával kezdődött, ahol a „80 nap alatt a föld körül” témára gyönyörű pályamunkák érkeztek be. Hitetlenkedve néztem a miniatűr tevéket, zebrákat, léghajókat. Valóban, ámulatra méltóan szépek voltak.

Amikor megtudtam, hogy az egyéni verseny következik ismét ideges lettem. Sorra hívták a versenyzőket és drukkoltam, hogy ne engem szólítsanak. Miután a harmadik helyezettet is kihirdették, már csak arra tudtam koncentrálni, hogy a következő én leszek-e. Miután a második helyezésnél sem az én nevemet mondták kijött az összes feszültség és bánat és nem bírtam visszatartani a könnyeimet, csak jöttek és jöttek. Nem is feltétlenül a verseny miatt, aminek persze nagyon örültem, hanem az elmúlt hetek eseményei miatt. Szegény Áronnak és Tomnak is jutott a könnyes puszikból, de a kupát már mosolyogva vettem át és nagyon boldog voltam, legfőképpen azért, mert akkor már tudtam, hogy ha csak 1 ponttal is, de Tomnak az én munkám tetszett a legjobban. Annak ellenére, hogy egyáltalán nem szeretem az alkoholt és évente csak néhány alkalommal iszom, akkor is csak 1-1 pohárral, a pezsgő hamar lecsúszott (erre a félévre meg is volnék 🙂 ).
A csapatverseny eredményhirdetése is érdekes volt, hiszen egy versenyző két csapatban is indulhatott, ezért nem lehetett tudni, hogy vajon mi lesz a sorrend.

A tip-box kategória dobogósai:
1. Orosz Anikó
2. Sperka Edit
3. Tóth Gabriella
Az egyéni kategória dobogósai:
1. Darabos Évi
2. Snóbl Alexandra
3. Malekné Vigh Mária

A csapatverseny dobogósai:
1. Koppányi Emese, Sándor Adrienn, Snóbl Alexandra
2. Koppányi Emese, Jambrik Ildikó, Nóra
3. Barsi Tímea, Bán Nikolett, Hegyi Andrea

Miután őket is megünnepeltük elkészültek a csoportképek, hiszen az eredményhirdetésre megérkezett a Cesar’s Secrets tulajdonosa, Ina-Maria Schmid is és vele mindig élmény fotózkodni, Tom Bachikről nem is beszélve.
A kimerítő nap végén összeszedtük a holminkat, visszamentünk a szalonba, hogy Laurának számára emberi körmöket rövidítsek, majd hazafelé vettük az irányt.

Ezúton is köszönöm a gyakorlásban nyújtott segítséget Cintiának és Zsófinak, a versenyen nyújtott, pótolhatatlan részvételt Laurának, az előadásomban való közreműködést pedig Fruzsinak.

Hozzászólások lezárva.