Itt jártunk – 2009.10.04. – Budapest – Moszi Szakmai Kongresszus

Az idei ősz nagyon sok kihívást tartogat a számomra, amelynek első állomása az október 4-i Moszi Szakmai Kongresszuson megrendezett Magyar Bajnokság volt. Ez az első magyarországi verseny volt, ahol a régi versenykiírást kiegészítették a nemzetközi trendeknek megfelelően körömágyhosszabbítással. A felkészülést már augusztus végén elkezdtem és annak ellenére, hogy rengeteg porcelános gyakorlást iktattam be, az új körömágyhosszabbításos versenytechnikával a verseny napjáig sem sikerült megbarátkoznom. Annak ellenére, hogy végre sikerült kidolgozni az árnyékos mosolyvonal technikáját, az egyformaság és az idő betartása számomra nehéz volt. Kicsit pánikba estem, amikor verseny előtt bő egy héttel még 1 órával túlcsúsztam a rendelkezésre álló 2,5 órán, de legnagyobb meglepetésemre ezt két gyakorlás alatt sikerült lefaragnom. A zselével szerencsére nem volt ilyen probléma, az idő is rendben volt és a mozdulatok is összeálltak a fejemben, így néhány zselés gyakorlásomat porcelánra cserlétem fel.
Nehezítette a dolgomat, hogy a már jól bevált versenymodelleim nem értek rá a verseny napján, így új modellek után kellett néznem és a verseny előtt egy héttel sikerült csak lefixálni, hogy ki is fog velem jönni.
A rendezvény keretein belül rendezték meg a pedikűr versenyt kézi és gépi kategóriában, a műköröm díszítő versenyt „Pillangókisasszony” jeligével (ahol nemcsak a körmöket kellett elkészíteni, hanem a modellnek tetőtől talpig a témának megfelelően kell megjelenni, amibe beletartozik a smink, ruha és a haj) és a műkörömépítő versenyt, zselé és porcelán kategóriában, illetve az összpontozású versenyt, a Mesterek Tornája – Magyar Bajnokságot.

A verseny napján a megszokott módon korán keltünk és az utolsó pár dolog összekészítése után elindultunk a verseny helyszínére. A Moszi Szakmai Kongresszusnak idén is az ELTE Petőfi hídnál lévő épülete adott otthont, amivel kapcsolatban az egyik legmeghatározóbb élményünk, hogy rettentően hideg volt és ez a nap folyamán nem is változott. A gyors regisztráció után ismét sikerült megszereznünk az 1-es sorszámú belépőjegyet. A pénztárnál azt az információt kaptuk, hogy minden ugyan ott van, ahol tavaly volt, így bátran indultunk az emeletre, ahol azonban pár büféasztalon kívül nem találtunk mást. Nem estem nagyon pánikba, mert azt tudtam, hogy verseny biztosan lesz és valóban rövid keresgélés után megtaláltuk a földszint egyik termében berendezett versenyhelyszínt.

Maga a rendezvény több elkülönített részre volt osztva, a földszinti aulában volt a kiállítótér és a díszítő verseny, kicsit hátrébb a pedikűrösök számára elkerített versenyterület és az egyik mellékfolyosó termében a műkörmös helyszín és a zsűriszoba. Míg a pedikűrös és díszítő versenyeket bárki nyomon követhette, mi építők egy zárt helységben dolgoztunk, ahová a felügyelőkön kívül csak néhány fotóst engedtek be.
Miután mindenki elfoglalta a számára szimpatikus helyet a szervezők röviden tájékoztattak bennünket a verseny menetéről és az értékelési szempontokról, majd egy csengettyűvel jelezték a verseny kezdetét, mi pedig elindítottuk a stoppert. Az első versenyszám a zselés volt, aminek azért is örültem, mert itt sokkal kevésbé izgultam, mint a porcelánnál, ennek ellenére a jól sikerült gyakorlások után időben alaposan elcsúsztam és az utolsó néhány lépést nem tudtam olyan alaposan végezni, mint ahogy szerettem volna. Sajnos ez, mint ahogy az eredményhirdetésnél kiderült, megbosszulta magát és talán először fordult velem elő, ami megmondom őszintén nagyon rossz érzés, hogy a versenyen rosszabbul teljesítettem, mint a gyakorlásaim alkalmával.
A rohamtempó után nem volt sok időnk pihenni, hiszen a porcelános modellek már kint vártak és fél óra szünet után kezdődött a második, szintén 2,5 órás verseny. Ha még nem fáztunk volna eléggé biztos ami biztos alapon beindították a légkondit is, így az addig is lassan kötő anyag, szinte meg se moccant. Nyáron ez még talán jól is jött volna, de most szegény modellemnek jégcsapok lettek az ujjai helyén. A zselével ellentétben itt sikerült időre befejeznem a körmöket és miután a modelleket elvitték a zsűriszobába én fellélegezve pakolhattam össze. Amit tudtam megtettem, innentől már nem rajtam múlt a dolog.

Míg a zsűrizés tartott végignéztük a kiállító cégek kínálatát és belehallgattunk néhány előadásba is. A Moszi idén többször is nagy hangsúlyt fektetett a gyógypedikűrre, így nem meglepő módon a műkörmös előadások mellett több szakember is evvel a témával foglalkozott. Bár jó dolog, hogy egyre több rendezvényen vehetünk részt, ezek nagy része egy időszakra esik, ami azonban sajnos egymás kárára megy. Az előadások most is nagyon színvonalasak voltak, de a kiállító cégek száma sajnos kevesebb volt, mint a korábbi években, pedig emlékszem még olyan kongresszusra, ahol fél órákat kellett tömött sorban állni, hogy egyáltalán a pultokhoz férjünk.

Miután mindkét modellemet lezsűrizték, a kellemes napsütésben készítettünk néhány fotót és próbáltuk szemügyre venni a többiek munkáit. Mivel ez volt az első körömágyhosszabbításos Moszi verseny, mindenki próbált találgatni, hogy melyik stílus lesz a nyerő.
Szép lassan elfoglaltuk helyünket az eredményhirdetés helyszínén, ahol először a díszítő versenyben elkészített munkákat mutatták meg, majd kihirdették az első 6 helyeztetett.

Amíg vártuk a többi verseny eredményének összesítését addig Újvári Barbara és Kalmár Kriszti adott néhány jó tanácsot az ecsetek használatával kapcsolatban, majd Németh Regina mutatta be a körömbe építhető mini akvárium elkészítési módját.

Hangulatunk fokozása érdekében a pedikűrös versenyt hirdették ki először, ahol az egyes versenyszámok mellett szintén volt összpontozású Magyar Bajnokság, ahol a bajnoki kupa mellett az összetett bajnok egy vándorkupával is gazdagabb lett, igaz csak egy évig, bár ki tudja … 🙂

Ezután már tényleg csak mi maradtunk hátra. Mivel nem sikerült olyan jól a versenymunkám, mint ahogy szerettem volna és ezzel kapcsolatos félelmem be is igazolódott, így idén a dobogó második fokára állhattam. Az összpontozású versenyben azonban idén is én bizonyultam a legjobbnak, így sikerült megvédenem a tavalyi Magyar Bajnoki címemet.
Végül is minden jó, ha a vége jó és ha azt vesszük, a műkörmösök közül én kaptam a legtöbb kupát 🙂
Gratulálok minden versenyzőnek és nagyon sok sikert kívánok Alexának és Marinak a düsseldorfi versenyhez!

Műkörmös Eredmények:
Díszítő verseny:
1. Újvári Barbara
2. Barsi Mónika
3. Kalmár Krisztina

Zselés kategória:
1. Malekné Vígh Mária
2. Darabos Évi
3. Horváth Zsuzsa

Porcelán kategória:
1. Snóbl Alexandra
2. Darabos Évi
3. Fónad Ildikó

Mesterek Tornája – Magyar Bajnok: Darabos Évi

Pedikűr Eredmények:
Kézi pedikűr:
1. Bővíz Tamásné
2. Dr. Veresné Szuda Katalin
3. Villerné Kis Krisztina

Gépi pedikűr :
1. Dr. Veresné Szuda Katalin
2. Bővíz Tamásné
3. Királyné Heidinger Bernadett

Pedikűr Magyar Bajnok: Dr. Veresné Szuda Katalin

Nagy köszönettel tartozom két versenymodellemnek Szilvinek és Katának a türelmükért és a biztató szavakért. Szeretném megköszönni a felkészülés során nyújtott segítséget gyakorló modelleimnek, Adriennek, Anettnek, Anitának, Biankának, Briginek, Évának, Fruzsinak, Kittinek, Laurának és Terinek. És természetesen köszönöm a felkészülésben nyújtott segítséget Gacsal Marcsinak, Koppányi Emesének, Mátyás Évának és Sándor Adriennek és a Cesar’s Secrets csapatának.

Hozzászólások lezárva.