A szombathelyi tanfolyamot nagy készülődés előzte meg, hiszen ez volt az első kétnapos vidéki képzésünk. Az eddigi egynapos képzések végén mindig feltették a kérdést, hogy mikor lesz díszítő, ezért arra gondoltunk, hogy miért ne maradhatnánk mégegy napot, amikor a technika után a díszítéseké lesz a főszerep.
A szervezés nehezen indult, mivel pont arra az időpontra estek az érettségik is és több iskola is, annak ellenére, hogy hétvégére volt szükségünk a teremre, az érettségi miatt nem tudott számunkra helyet biztosítani. Végül hosszas egyeztetés után a Savaria Egyetemi Központ egyik épületében tudtunk termet bérelni. A Szent Iván-éji vigasságok miatt a szállásnál sem volt könnyű dolgunk és bár több szombathelyi hotelt és panziót is kinéztünk, végül párom javaslatára a Szombathelytől néhány kilométerre lévő Sé községben lévő Charlie Panzióra esett a választásunk. A szállások kiválasztását a páromra szoktam bízni, valamilyen különleges érzékkel mindig sikerül szinte kifogástalan helyet találnia.
Szokásunkhoz híven csak késő délután tudtunk elindulni, ezúttal azért, mert délelőtt egy másik iskolában vettem részt az okj-s vizsgán, kamarai küldött ként. Bár a dobozok nagy része már össze volt készítve, néhány apróságot mégis ekkor tudtunk csak becsomagolni, így majdnem 7 óra volt, mire útnak indultunk. A múltkori eset után első dolgom volt ellenőrizni a kamera, állvány és tv meglétét, de utólag is úgy tűnik, most semmi nem maradt otthon.
Szombathelyre az M1-es autópályán vitt az utunk, aminek azért örültünk, mert a domborzati viszonyoknak köszönhetően talán ez egyik legszebb és legváltozatosabb autópálya, így rengeteg gyönyörű fotót tudtunk készíteni.
Majdnem fél 11 volt, mire megérkeztünk és mivel már előre informálódtunk arról, hogy a konyha 11-ig van nyitva, villámgyorsan felvittük a csomagokat és első utunk az étterembe vezetett. A nagyon kedves fogadtatás és kiszolgálás mellett az ételek és az utánozhatatlan, fél literes „Charlie limonádé” megtette jótékony hatását, így lefekvés előtt egy nagyon kicsit muszáj volt sétálnunk, de ezután sem forgolódtunk sokat az ágyban, néhány perc alatt elaludtunk.
Másnap a szakács miattunk fél órával korábban kezdett, de ez semmit nem rontott a finom reggeli és a kiszolgálás minőségén. A gyors étkezés után elindultunk megkeresni az iskolát.
A GPS ismét megtréfált minket, az utcán ugyan most megtalálta, de a házszámok elhelyezkedésével adódtak gondjai. Szerencsére csak néhány épülettel nézte el a célt, így gyorsan megtaláltuk a bejáratot és nekikezdhettünk a terem átrendezésének. Örömmel tapasztaltuk, hogy ebben is egyre rutinosabbak vagyunk és a ¾ 9-res nyitási időpontra szinte teljesen el is készültünk, így pontban 9-kor el is kezdhettük a tanfolyamot. Az első 3 órában a francia zselés műköröm alapjait és annak variációit mutattam meg, amihez alapos elméleti tananyag is társult, megbeszéltük a felmerülő kérdéseket és mivel ebből akadt bőven, a tanfolyam egésze nagyon pörgős és jó hangulatú volt. A témáknál felmerült az ecsetek használata, az előkészítő anyagok közti különbségek, az építő és lágy zselék közötti különbség, a csillámos zselék keverése, a csiszológép és csiszolófejek, a levegősödés és a törés problémája és még számtalan, a tanfolyam alaptémájához szorosan és kevésbé kapcsolódó kérdések. Zárásként, amíg az időnk engedte, mutattam néhány díszítési módot. Sajnos az elkészített körmöket a munka hevében elfelejtettük lefotózni, így csak néhány munka közben készített fotón tűnik fel a modell kezén.Hálásak voltunk az időjárásnak is, hiszen egész nap szakadt az eső, amit normál esetben, turista ként mi is utáltunk volna, de jelen esetben, a tanfolyamhoz nagyon jól jött az esővel együtt járó kellemes, hűvös levegő.
A tanfolyam második részében mindenki a modelljén gyakorolta a délelőtt során megismert új technikákat, ki-ki ízlésének és kalandvágyának megfelelően: épített francia zselé műköröm vagy épített francia zselé műköröm körömágyhosszabbítással, normál négyszögletes vagy stiletto formával és volt, aki egy kis csillámmal, hexagonnal is megbolondította.
Itt is jó volt látni, hogy a gyakorlás elején és végén készített műkörmök között milyen látványos különbség volt, így örömmel osztottuk ki a tanfolyam elvégzéséért járó okleveleket.
A kétnapos tanfolyam előnyét itt már rögtön érezhettük, hiszen nem kellett mindent összepakolnunk, csak azt raktuk el, ami már nem kellett és még este be is tudtunk rendezkedni a másnapi díszítő tanfolyamhoz.
Az előző esti vacsora meggyőzött minket arról, hogy a második vacsoránkat is Charlie-nál költsük el és ismét nem volt okunk csalódottságra. Fiatal volt még az idő és közben az eső is elállt, így felkerestük Szombathely belvárosát, amit végre én is megnézhettem és nem csak a párom által készített fotókból tudtam megismerkedni a várossal. Felfedeztük a sétáló utcát, megnéztünk egy fotókiállítást az idős kor szépségeiről és közben szerét ejtettük egy kis kutyasimogatósdinak is. Bár úgy terveztük, hogy megnézzük a 11 órakor kezdődő tűzijátékot is, az egész napi koncentrálás hirtelen éreztette hatását és inkább a pihenés mellett döntöttünk.
Ismét hamar elérkezett a reggel és a már ismerős úton haladtunk az iskola felé ahol már minden elő volt készítve, festékek, keverő paletták, porcelán porok, liquidek, XXL tipek, így csak néhány dolgot kellett kiraknunk az asztalokra.
A technikai tanfolyamokkal ellentétben a díszítő tanfolyamok általában 3 részre vannak osztva azért, mert a sok mintát és tudnivalót így több lépcsőben tudjuk átvenni és megtanulni. Első lépésben megismerkedtünk az akrilfestékkel és háttereket készítettünk belőlük. A tanfolyam középső részében néhány egyszerűbb virágon megtanultuk a kombinált technika lényegét: hajszál vékony porcelán virágokat készítettünk, ahol a térhatást és a minta valódi finomságát vízalapú akrillal festettük meg. A harmadik szakaszban már egészen különleges és valóban nehéz mintákat készítettünk, amelyek valódi, 3D-s hatást nyújtottak. Ez a díszítés abban különbözik a sima akrilfestéstől, hogy a porcelán alap miatt kissé kidomborodik és valódi, 3D-s élményt nyújt, a normál felületi porcelán díszítéseknél azonban jóval laposabb, vékonyabb mintákat készítünk, így más típusú motívumok kerülhetnek a műkörmökre.
A mai napra szép időnk lett, így a párom néhány órára magunkra hagyott és felfedezte a szombathelyi turista látványosságok egy részét. Megnézte a székesegyházat, a mellette lévő romkertet ahol tett néhány lépést a rómaiak által épített „Borostyán úton”, amely már ismerős számunkra, hiszen Sopronban tett többszöri látogatásunk alkalmával az út fennmaradt részletével ott is találkoztunk. A történelmi témaparkba sajnos nem jutott be, bár valószínűleg nagyon érdekes lehetett, azonban a szombati esőzés miatt zárva tartott.
A jó hangulatú munka közben gyorsan repül az idő, így mire a párom visszaért, lassan el kellett búcsúznunk és elérkeztünk a tanfolyamok záróakkordjához, az oklevelek kiosztásához. Ez nem csak nekünk, körmösöknek fontos, hanem a vendégek számára is, akik a falon sorakozó oklevelek láttán megerősítést kaphatnak arról, hogy valóban jó szakember kezében vannak, aki törődik azzal, hogy a tudását folyamatosan fejlessze és elsajátítsa az új technikákat.
A pakolást és rendrakást villám gyorsan be tudtuk fejezni így hamar útnak tudtunk indulni. A jelentős forgalom ellenére szép és sima utunk volt így 8 óra magasságában már Pesten voltunk. Hazaérvén fáradtan pakoltuk ki a dobozokat, de örültünk annak, hogy ismét kedves és lelkes kollégákkal találkoztunk, akik várnak vissza és ahová mi is szívesen megyünk újra.