Miután Düsseldorfból hazatértünk az élet nem állt meg, sőt azonnal el kellett kezdenem készülni a következő versenyre, hiszen a Beautyig már csak egy hónap volt hátra és közben a lányokkal gőzerővel haladtunk az OKJ-s vizsga felé, ami pont a Beauty hetére esett. Nem akartam ugyanabba a hibába esni, mint Düsseldorfnál, így csak annyi felkészülést vállaltam be, ami még jólesett, nem akartam túlzásba vinni a gyakorlást, hiszen már megtapasztaltam ennek a hátulütőit is. Annak ellenére, hogy próbáltam pozitívan gondolkodni és leszűrni a tanulságot a németországi versenyből, az ottani eredmény rányomta a bélyegét a hangulatomra. Igaz, a gyakorlások egyre jobbak lettek és az idővel is egyre jobban álltam, de az utolsó időmérő edzésem a szokásos módon katasztrofálisan sikerült. Az egyetlen különbség a korábbiakhoz képest, hogy ez most az összes életkedvemet elvette és először gondoltam komolyan, amikor azt kérdeztem: „Tényleg kell ez nekem?” Szerencsére már az utolsó gyakorlásomat nem tudtam lemondani és annak ellenére, hogy még mindig voltak benne hibák igazán jól sikerült. Így kezdtem reménykedni, hogy az erős mezőny ellenére, ha egyszer meg tudtam csinálni, talán megint sikerülhet.
Miután pénteken levizsgáztak a tanulók a gyakorlati részből és mondhatom, hogy nagyon kitettek magukért, már az a nyomás is rám nehezedett, hogyha ők ezt megtették magukért és értem, én sem okozhatok nekik csalódást.
Szombaton 7 óra magasságában indultunk a Beauty helyszínére a Syma csarnokba, gondolván arra, hogy bár 8-tól van regisztráció, időben ott legyünk, hiszen lesz egy másik rendezvény ott és a közelben kellene parkolnunk. Valószínűleg mások is így gondolták, mert még ¼ 8 sem volt, de a környéken jó pár perc keresgélés után csak két szabad helyet találtunk. Úgy tűnt egy kicsit korán érkeztünk, mert a kiállítóterem ajtajai még zárva voltak és a marcona biztonsági őrök elég határozottan mondták, hogy ½ 8 előtt nem mehetünk be.
A tavalyi verseny után, gondoltuk már rutinosan megyünk a verseny helyszínére, de hamar feltűnt a tábla, a „Lift nem üzemel…”, „Nail Design Magyar Kupa 3. emelet”. A regisztráció gyorsan lezajlott, igaz kicsit meglepődtem, amikor megkérdezték, hogy milyen anyagot fogok használni, de mint utóbb kiderült, az eredményhirdetéshez kellett.
Gyorsan kiválasztottam az egyik színpatikusnak tűnő középső helyet, ami utóbb kiderült, hogy az egyik legszerencsétlenebb választás volt. Gyors kipakolás után, amikor ellenőriztem az eszközöket és anyagokat, feltűnt, hogy a liquidemnek furcsa színe van. Egyből kipróbáltam a fehér porral és azt hittem elájulok, mert nem volt olyan fehér, mint amilyennek lennie kellett volna. Máig nem tudom, hogy mi lehetett, lehet hogy a tégelyemben valami beszennyezte. A néhány másodperc pánik után átgondoltam, hogy ez így nem maradhat és valakitől muszáj jó liquidet szereznem. Az egyik versenytársam, akinek ezúton is köszönöm szerencsére kisegített bajból.
Ismertették az értékelési szempontokat és pontban 9 órakor elindították az órát. Mármint ők, mert én a nagy izgalomban elfelejtettem elindítani a saját stopperemet. Ezt nagyjából az 5. percnél vettem észre, így egészen a verseny végéig az időket 5 perc ráhagyással kellett számolnom. A háziasszonyok kb. másfél órán keresztül küzdöttek azért, hogy kapjunk egy kis zenét, de ami ennél még fontosabb, hogy beindítsák a légkondit, hiszen iszonyú meleg volt a teremben és „kitűnő” helyválasztásomnak köszönhetően sem az ajtótól sem az ablaktól nem jött el hozzám a hűvösebb levegő. Az anyag irgalmatlanul gyorsan kötött, a mosolyvonal nem lett olyan, mint amilyennek szántam, viszont megvolt az előnye is, nagyon jókat tudtam hajlítani.
A két és fél óra nagyon hamar eltelt és a pakolással nagyon igyekeztem, hogy legyen időm a többiek munkáját megnézni. Ezután még jobban elbizonytalanodtam, mivel láttam néhány nagyon szép munkát, így abban reménykedtem, hogy talán a dobogó meglesz.
Az eredményhirdetésig hátrelévő időben körbenéztünk a csarnokban, ahol több szépségszakma is képviseltette magát. A kéz és lábápolással foglakozó cégek mellett, a kozmetikai cégek, szolárium forgalmazók és néhány a szakmánkhoz kapcsolódó cég termékeit és szolgáltatásait ismerhettük meg. Eközben a színpadokon folyamatosan érdekes előadások mentek.
Közben a kezdő kategóriásoktól megtudtuk, hogy biztosan lesz csúszás, hiszen velük a tervezettnél később végeztek, és ezután be is mondták, hogy 1/5 helyett 5 órakor lesz az eredményhirdetés.
5 órakor már tömve volt a színpad környéke, mindenki izgatottan várta az eredményt. 5 óra után néhány perccel megjelentek a háziasszonyok, Varga Dóra és Földi Györgyi és végre elkezdődött. A versenyzők modelljeikkel együtt felmentek a színpadra, majd a két versenyszámban (tipes és épített) hátulról haladva az összes versenyzőnek megköszönték a munkáját és mindenki átvehette a cégek ajándékcsomagjait, az oklevelet és egy szál rózsát a modellnek.
A kezdők eredményhirdetése után néhány perc szünet következett, majd a profi kategória versenyzői töltötték meg a színpadot. Amikor már az első tíz helyezettnél tartottunk és még mindig nem mondták a nevemet,egyre jobban kezdtem izgulni és első körben arra koncentráltam, hogy milyen cégnevet mondanak, így többször megtréfált Dóri, hiszen minden versenyzőnél elmondták a szponzorok neveit, akik az ajándékcsomagot felajánlották, utána a csapat neve következett, majd végül hosszabb-rövidebb hatásszünet után következett a versenyző neve. Már az első 5-nél jártunk és még mindig nem hívtak, így ekkor már nagyon szorítottam azért, hogy felálhassak a dobogóra. Itt bármelyik helyet ajánlották volna rögtön rámondtam volna az igent. Amikor kihívták a harmadik helyeztetett, szinte biztosra vettem a második helyet, mivel szerintem volt szebb gyakorlásom is, mint a versenymunkám és nem sikerült minden úgy ahogy szerettem volna. Azt már tudtam, hogy mindketten Cesaros versenyzők vagyunk így a csapatnév semmit nem segített és ki kellett várni azt az óráknak tűnő pár másodpercet, míg Dóri kimondta a második versenyző nevét is. A nagy ovációban annyit tudtam kivenni, hogy mintha nem az én nevem lett volna és amikor ….. elindult a dobogó felé elkezdtek potyogni a könnyeim, hiszen egy nagyon nehéz felkészülés és verseny állt mögöttem és ugyan a párom nem örül neki, de igazság szerint meg sem fordult a fejemben, hogy nyerhetek.
Az ismerős név hallatán kissé remegő térdekkel, de felértünk a dobogó tetejére és megkaptam a pici, de számomra annál értékesebb kupát. Emellett elkezdhetünk gondolkodni, hogy hogy legyen az utazás, hiszen ősszel Koppányi Emesével képviselhetjük Magyarországot az Európa bajnokságon.
Az eredményhirdetés után teljesen megtelt a színpad, mindenki gratulált mindenkinek, rengeteg fotót készítettünk, a szervezők pedig pezsgővel kínáltak.
Ezúton is szeretnék gratulálni az összes versenyzőnek, hiszen sokan indultunk, rengeteg gyakorlás és munka van mögöttünk és örülök, hogy minden versenyző megkapta azt a lehetőséget, hogy kihívták a színpadra bemutatták a közönségnek evvel is elismerve a munkáját.
Az eredmények:
(elnézést, ha valakinek elírtam a nevét, de hallás után jegyzeteltünk)
Kezdő tip
1. Hunyadiné Rácz Réka
2. Kassai Orsolya
3. Pálinkás Éva
4. Brennyán Zsófia
5. Dopita Judit
Kezdő épített:
1. Németh Regina
2. Héray Zsuzsanna
3. Nagyné Varga Szilvia
4. Varga Szandra
5. Bertalan Anita
6. Palotás Nikolett
Profi tip:
1 Koppányi Emese
2. Malekné Vígh Mária
3. Deimné Kuritár Melinda
4. Bán Nikolett
5. Hegyi Andrea
6. Horváth Krisztina
7. Illefalvi Katalin
8. Guti Nikoletta
Profi épített:
1. Darabos Évi
2. Zándoki Gazsó Hajnalka
3. Szigetvári Szilvia
4. Snóbl Alexandra
5. Barsi Tímea
6. Horváth Zsuzsanna
7. Mészárosné Farkas Andrea
8. Jambrik Ildikó
9. Csizsmadia Réka
10. Halász Virág
11. Bognár Anita
12. Kovács Gabriella
13. Bozó Éva
14. Geisz Zsuszanna
15. Tenk Gbáor
16. Gáspár-Köbli Krisztina
17. Balogh Nikolett
Szeretném megköszönni a segítséget modelleimnek, Alexandrának, Kittynek, Orsinak és persze hatalmas türelméért és kitartásáért köszönet jár versenymodellemnek Lukács Laurának.
Nagyon köszönöm a felkészítésben nyújtott segítséget Gacsal Máriának, Koppányi Emesének, Mátyás Évának, Sándor Adriennek, a szurkolást és biztatást a Cesar’s csapat tagjainak és a rengeteg ismerősnek.
Az ünneplést a Cesars csapat ráérő tagjaival egy közeli étterembe folytattuk, ahol 22 óra körül asztalt kellett bontanunk, hiszen fárasztó nap állt mögöttünk és a kiállításon másnap is helyt kellett állnunk, igaz itt már „csak” előadtunk és bemutatóztunk”.
Mikor otthon kibontottam a cégek által felajánlott ajándékcsomagokat, kellemes meglepetés ért, hiszen az az elfekvő készletek helyett mindenkitől hasznos és szép ajándékokat kaptunk, amit ezúton is köszönök. (az egyik ajándékot, a SPA manikűr készletet a Perfect Nailstől a fényképezés előtt odaadtam a modellemnek, így az hiányzik a képről)
A támogató cégek:
Cesar’s Secrets
CND Belvárosi Kreatív Stúdió
Crystal Nails
Nailpro
Perfect Nails
Másnap dél körül értünk ki, mivel előtte még a modellemnek hétköznapivá varázsoltam a körmeit. Sajnos jóval kevesebb látogató volt mint szombaton, de azért sokan meglátogatták a Cesar’s Secrets standját, ahol szinte záróráig gyártottam a körmöket. Ekkor már az előző nap után nagyon jól éreztem magam és annyira belelendültem, hogy sajnáltam, hogy be kell fejezni.
Terveim szerint most egy picit pihenünk a modellekkel együtt, hogy újult erővel kezdhessük el a felkészült az őszi Európa Bajnokságra.