Megtörtént az első…
Idén több nagy fába is belevágtuk a fejszénket, ezek közül az egyik, hogy Budapesten kívül megpróbálunk saját erőből más helyszíneken is továbbképzéseket tartani.
Bár sok továbbképzésen túl vagyunk, mégis nagy várakozással és izgalommal készültünk a mai napra. Már nagyon hozzászoktunk, hogy a szépen és praktikusan kialakított saját oktatótermünkben kényelmesen taníthatunk-tanulhatunk, de most fel kellett idéznünk, a kezdeti időket, amikor még minden héten újra és újra elő kellett készíteni a tanfolyami kellékeket. Jó előre összeírtuk, hogy mit kell vinnünk majd a tanfolyamra, nehogy valami itthon maradjon. Emlékezvén a régi időkre, próbáltunk minden eshetőségre felkészülni, így bekerült a csomagba, a tanfolyami kellékeken kívül hősugárzó, wc papír, szappan, és törölközők is. Mivel nagyon korán kellett indulni, ezért már előző este összepakoltunk és katonás rendbe raktuk a dobozokat, hogy reggel már csak be kelljen tenni az utóba.
Bár próbáltunk időben lefeküdni, nagyon hamar eljött a reggel 1/2 5, amit egy picit eltoltunk 3/4 5-re. Még a kutyusnak is nagyon korán volt, aki híres arról, hogy szeret jóízűeket aludni, lehetőleg minnél tovább.
Gyors szedelődzködés és kutyaelhelyezés után Veszprém felé vettük az irányt. Az út félelmetesen kezdődött, kihalt és ködös autópálya várt ránk, de szerencsére a nap hamar felkelt, így Veszprémbe már világosban érkeztünk.
Itt egyetlen félelmünk rögtön be is igazolódott, a telefonon leegyeztetett iskola kapuit zárva találtuk. De tántoríthatatlanok voltunk és felkutattunk egy hátsó bejáratot, ahol útbaigazítást kaptunk az iskola másik épülete felé. Itt szerencsére már tudtak rólunk és pár perc múlva birtokba is vehettük a termet. Pakolás közben gyors körsms-t küldtünk a tanulóknak, hogy a másik épület lesz a mienk, nehogy ők is megijedjenek. Mire végeztünk az asztali lámpák, kéztámaszok, UV lámpák és anyagok kipakolásával meg is érkezett mindenki, így 9-kor el tudtuk kezdeni a tanfolyamot.
A mostani tanfolyam témája az épített zselé volt, aminek keretében az alábbi körmök elkészítését mutattam meg: egyszínű épített zselé felületi díszítéssel, épített francia zselé, épített francia stiletto körömágyhosszabítással, és ugyan ez, egy picit csillogóvá varázsolva. A technikai tanfolyamokon általában csak mutatom a díszítéseket és nem merülünk annyira bele, hiszen nem az a téma, de mivel nem tudom mikor jutok Veszprémbe legközelebb, így picit részletesebben belementünk abba, hogy hogyan is készülnek.
Bár próbáltam úgy mutatni, hogy mindenki mindent lásson, egy picit hiányzott az itthon megszokott kivetítő, hiszen azon sokkal jobban és kényelmesebben lehet látni az apróbb részleteket. Ezért a debreceni tanfolyamra már megpróbálunk valami kivetítő félét is magunkkal vinni. Annyira belefeledkeztünk a munkába, hogy a gyomrunk korgása jelezte, hogy ideje lenne szünetet tartani.
Szünet végére a modellek is megérkeztek, így lányok is hamarosan el tudták kezdeni a munkát én pedig ahol tudtam segítettem nekik.
Párom elment feltérképezni a várost, hogy legalább fotón láthassak belőle valami, mert mire végzünk már sötét lesz.
Ha az ember azt csinálja amit szeret, akkor röpül az idő és mire felocsodtunk a munkából, már 5 óra magassága volt. Kiállítottuk az okleveket, amit örömmel adtunk át a lányoknak, hiszen mindenki nagyon ügyes volt és az elkészűlt körmökön szemmel látható volt a fejlődés.
Gyors pakolás után elégedetten, de nagyon fáradtan indultunk haza. Kis autónkat ismét megpakoltuk, és újra nekivágtunk a sötét, ködös, de már autókkal teli útnak. A vissza fele út gyorsabban eltelt, bár lehet hogy az is közrejátszik, hogy egy picit elaludtam. 🙂
Mivel holnap dolgozni kell, így még este kipakoltunk, felkészülve a jövő hétre és az új kihívásokra.
Nagyon jól éreztük magunkat, és reméljük, hogy a lányok hasznos technikákat tanultak, amit sikeresen tudnak majd alkalmazni munkájuk során.
Köszönjük, hogy itt voltatok, köszönjük, hogy ott lehettünk!