2010.01.16-17. - Nyíregyháza - Porcelán műköröm technikai és akrilfestő díszítő tanfolyam

Tanfolyammal immár másodszorra látogattunk Nyíregyházára, a tavaly nyári szelés képzés után most a porcelánt próbáltuk népszerűsíteni. Porcelánnal sokkal kevesebben dolgoznak, mint zselével, ez szerintem nagyrészt a nem megfelelő oktatásra (hajmeresztő történeteket hallunk a tanulóktól, az oktatással, illetve annak hiányával kapcsolatban) és az ismeretek hiányára vezethető vissza, de ezzel kapcsolatban már írtam egy bővebb cikket, ha érdekel elolvashatod itt: Ne félj a porcitól

Az indulásunk egy kicsit nehézkesebbre sikerült a szokásosnál is, mivel délután még Pesten dolgoztam, még össze is kellett pakolni, így 20 óra után tudtunk csak elindulni. A pálya szerencsére elég kihalt volt, így jól tudtunk haladni és valamivel 22 óra után megérkeztünk a szállásunkhoz. A tavalyi nem túl szerencsés szállás helyett egy most a belvároshoz közeli kis panzióra esett a választásunk, amivel nagyon elégedettek voltunk, csak szegény recepciós sajnáltuk, mivel nem igazán szezonban mentünk, így valószínűleg mi voltunk az egyetlen vendégek és mivel a szokásos esti sétánkat most is megejtettük, nekünk nyitogathatta többször is az ajtót.

Péntek estéhez szokatlanul kevés ember volt az utcán, bár az is igaz, hogy a ködtől túl sok mindent nem lehetett látni és mellé cudar hideg is volt. Pár fénykép elkészítése után mi is hamar a panzió felé vettük az irányt.

Sok, pedig most nem is viszünk minden UV lámpát M3-on Nagyon nagy volt a köd Esti séta
Én vacog Sétáló utca Sétáló utca A fa érdekesen néz ki
   
Sehol senki Irány szunyálni    

Másnap reggel, a gyors reggeli után, úticélunk a már bevált Nyíregyházi Regionális Képző Központ volt, ahol bár csak eddig egyszer jártunk, a portás ismerősként üdvözölt. Hasznos volt, hogy újra ezt a helyet választottuk, mert így a terem és az asztalok miatt nem kellett aggódnunk és rutinosan pakolhatunk, bár a táblát lecserélték a műanyag, filctollas variációra, ez kisebb meglepetést okozott, szerencsére a közelben lévő boltban a párom tudott venni, így ez sem fogott ki rajtunk. A mostani tanfolyamra is többen érkeztek Erdélyből és a Felvidékről, de szerencsére mindenkinek sima volt az út, így 9 órakor elkezdhettük a tanulást.

Így nézett ki És ez lett belőle Picit kupis Kezdjünk neki

A technikai napon ismét az alapoktól indultunk, átvettük az előkészítést, sablonfelhelyezést, megtanultuk a helyes anyagfelvételt és jó alaposan átrágtuk azt a sok szempontot, amire a francia vég kialakításánál figyelni kell. Emellett ínyencségként megismerkedtünk a hajlító csipesz és a pinch rudak helyes használatával, valamint egy kis díszítést is belecsempésztem, bár ennek nagy részét a következő napra tartogattam.

Fehér gombóc Szétterítjük Befedjük Hajlítás
Reszelés És porci virág a tetejére Sablonfelhelyezés elméletben Előkészítés a körömágyhosszabbítóhoz
Káh stiletto készül Félig csillámos véggel Fényzselé előtt Bemutatott köröm
   
Bemutatott körmök Az alpafelszerelés a tanulóknak    

Rövid ebédszünet után kezdődött a tanfolyam izgalmasabb része, amikor a tanulók a modelleken kezdtek el gyakorolni. Mivel többen is voltak már a múltkori képzésen, az előkészítés rendben volt és azon gyorsan át is léphettünk, így elég sok plusz időnk maradt a fehér francia vég gyakorlására. Mivel nem az volt a cél, hogy gyorsan megcsináljuk az öt körmöt, hanem, hogy az az öt, amivel elmegy a modell, az valóban szép legyen, így az első egy-két körömnél még lassan haladtunk, többször neki kellett futni a feladatnak, volt akinek már néhány próbálkozás után fent maradhatott, volt akinek ehhez egy kicsit több kellett de nem volt reménytelen eset, mindenkinél látványos volt a fejlődés és az utolsó köröm már a tanulókkal együtt szépen mosolygott.

A lányok díszítő kedvükben voltak, így szinte mindenkinek készült csillámmal megbolondított vagy akrillal díszített köröm is, így a modellek is megkapták méltó jutalmukat. Úgy érzem, hogy sikeres volt ez a nap, mert több embernek is sikerült bebizonyítanom, hogy szépen tudnak porcelánnal is dolgozni, sőt volt akinek szebb lett, mint nyáron a zselével.

Előkészítés Hova is tettem? Csak ellenőrzés után lehetett továbbmenni Próba Cesaros ecset a lányoknak
Kitöltögettem a liquideket mindenkinek Gyakoroljuk a gombócokat És az anyagterítést Ez most nem sikerült, jöhet le
Cuki tároló Közös anyagfelvétel Egyedül is megy szépen Ott kell hajlítani
Mindenkinél néztem a folyamatot Ez szép! Párban Díszítő anyagok a végére
Megjöttek a kövek is Munkában Pár rosszabbul sikerült fehér vég Ügyes
Amikor volt pár percem, megírtam az oklevelket Mindenki dolgozik A bátrabbak csillámos anyaggal Egymás megnézése sem maradhat ki
Melyik legyen? Akril vonalak Porci virág Közös fotózás

A végén örömmel adtam át mindenkinek a jól megérdemelt oklevelet, majd gyorsan átrendeztük a termet a másnapi akril díszítő tanfolyamhoz. Kipakoltuk az asztalra festékeket, az előre felragasztott tipeket (miközben gyártottuk a porcelán gombócokat, párom halkan megjegyezte, hogy ez nem is olyan nehéz és ha sok tipet kell még gyártania, akkor jövőre találkozunk Münchenben, hiszi a piszi, maximum nézőként)

 
Akrilfesték mindenféle színben Holnapra kész van minden Az én asztalom is  

Gyorsan visszasiettünk a panzióba és leraktuk a fölös cuccokat, mert már igencsak korgott a pocakunk és követelte a megérdemelt jussát a közeli Kemencés csárdában.

A finom vacsora után jól esett egy kis esti séta, sokkal többen nem lettek az idő viszont mintha hidegebb lett volna, így nem hagyott más választást, minthogy hazamegyünk, vagy valamivel felmelegítjük magunkat. Az egyik kávézóban nagyon jól hangzott a rumos-mazsolás forró csoki, így ennek segítségével vettük fel a harcot. Nagyon hangulatos volt kettesben sétálni, a ködös és kihalt, de szépen megvilágított utcákon, de mivel későre járt, így szép lassan hazafele kellett sétálnunk, ahol pillanatok alatt elnyomott bennünket az álom.

Vacsiszerző objektum Pár percre kisegített a forró csokival Szombat éjszaka se tágított a köd Egérnek nyár óta születtek kicsinyei is
Sétáló utca Sétáló utca Mindenhol ezt a márticát lehetett látni Nagyon szép a világítás
Az ügyészség épülete      

Másnap reggel kicsit ráérősebben indultunk, hiszen minden elő volt készítve az oktatásra.

Szobánk Kilátás reggel Panzió  

A díszítő napokon nem egy bemutatóra és egy gyakorlásra, hanem több kisebb szakaszra bontjuk a tanfolyamot és szinte lépésről lépésre haladunk, így először elkészítettük a háttereket, majd vékony vonalakat, indákat festettünk és ha ezek rendben voltak, akkor következhettek a virágcsokrok, lepkék és kompozíciók.

Egy kis elmélet szóban Ecset rendbetétele Tip előkészítés Készül a háttérszín
Érdekes színkeverék Tanuljunk vonalakat papíron Majd tipen Kezdjük a gyakorlást
Virág készül Inda minták Próbáltam segíteni mindenkinek Egy elkészült minta

Párom ismét magunkra hagyott bennünket és az állatkert mellett megnézte Sóstó másik nevezetességét a falumúzeumot. Itt több tájegységre jellemző házacska is található, ahol bemutatásra kerülnek a különböző mesterségek és a falusi élet. Bár télre a bemutatók bezárnak, a séta mégis hangulatos és bemutatkozott a területet védő kutyus is. Bár mikor egy nagytermetű kutya rohan az ember felé a semmiből, csak reménykedhet, hogy játszani szeretne.

Főtér Még mindig ötletes utcatáblák Emlékmű Az emléklakatok
Együtt lehetnek még? Zimankó Kertben Nyíregyháza
Séta Immár álványok nélkül Most a madaraké Sóstó parkoló
Elbújt a fák között Székely kapu részlet Befagyott tó Válaszút
A múzeumfalu bejárata Zárva minden Múzemfalu Gémes kút
Minden tájegységet külön kis rész képviselte Tavaszra várva Múzeumfalu A fagyott világ
Félig a földben Mindennek van eleje és vége is Ezt elfelejtették betakarítani Egy kis majorság
Szépszemű Nyáron finomakat főzhetnek itt Jeti? Az igaziak és a fém
Megvan a lábnyom gazdája! Most ők sem dolgoznak A mesterek is pihennek Patak
Egy kis eligazítás Vége a járőrszolgálatnak A falu alaprajza Krúdy fogadó
Dac      

A második nap is nagyon jól telt és a lányok nehezen hitték el, hogy ők is tudnak szép vékony vonalat húzni, a nap végére kénytelenek voltak belátni, hogy igazam volt és szép mintákat és egy oklevelet vittek végül haza. Amikor végzünk, mindig gondban vagyunk, hogy hogy is nézett ki eredetileg a terem. Már számtalanszor megfogadtuk, hogy lerajzoljuk az eredeti elrendezést, amit persze soha nem tettünk még meg, így most is az emlékezetünkre hagyatkoztunk, reméljük, másnap a diákok nem néztek nagyon furcsán a termükre.

Rendrakás Indulhatunk Reméljük így volt a terem 504 km volt összesen

A városból kifele haladva kellemes fáradság tört ránk és már hazafele azon kezdtünk gondolkodni, hogy a héten milyen teendőink lesznek és hogy nemsokára jövünk vissza meglátogatni a Szabolcs kupát.

Ismét jól éreztük magunkat, köszönjük a lányoknak a kedves fogadtatást és remélem találkozunk még!